OGY – Krónika 8. rész (bizottsági jelentések vitája)

Országház_a_Rákóczi_szoborral_2014

Országgyűlés-jogalkotás 
OGY – Krónika 8. rész (bizottsági jelentések vitája)

    Budapest, 2018. december 11., kedd (MTI) – A munka törvénykönyvének a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló módosítása bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitáját folytatta le kedden az Országgyűlés.

    
    Törvényalkotási bizottság
    
    A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításának vitájában Vécsey László (Fidesz), az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának többségi véleményét ismertetve közölte, az elmúlt időszakban a magyar vállalkozások számos fórumon jelezték a munkaidő megszervezésével kapcsolatos problémáikat és megfogalmazták azt az igényüket, hogy a munkaidő-beosztást a termelési ciklusoknak megfelelően lehessen kialakítani.
    A versenyképesség növelésével függ össze a mostani törvényjavaslat – mondta, jelezve, több garanciális elem védi a munkavállalót.
    Ezek közé sorolta, hogy 250 órán felül csak akkor van lehetősége a munkaadónak további 150 óra rendkívüli munkaidőt elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásban szerződést köt. Hozzátette: kollektív szerződés esetén 300 órán felül további 100 óra rendkívüli munkaidőt is csak akkor van lehetősége a munkáltatónak elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött. 
    A bizottság kisebbségi véleményét ismertető Varga László (MSZP) szerint a javaslat a munkavállaló rugalmas kizsákmányolhatóságát teszi lehetővé. Nem derült ki az általános vitából, ki kérte a módosítást, ráadásul a vitát házszabály- és alaptörvény-ellenesen zárták le – közölte, hozzátéve: közjogilag érvénytelen lesz az elfogadott törvény. Azt firtatta, melyik munkavállaló emelné fel a szavát a túlmunka ellen, amikor teljesen kiszolgáltatott a munkaadónak.
    Jakab Péter (Jobbik), a kisebbség vélemény másik előadója úgy kezdte felszólalását: “tisztelt rabszolgatartó hölgyek és urak” a munkavállalók 83 százaléka az ellenzékkel ért egyet. A többség úgy gondolja, hogy a fideszes képviselők, Kósa Lajossal az élen, a rabszolgatörvényükkel együtt “menjenek a fészkes fenébe” – hangoztatta.
    Kitől és mennyit kaptak ezért a javaslatért? Melyik cég fogja majd reptetni luxusrepülőgéppel Orbán Viktort ezért a javaslatért? – tudakolta. A képviselő felszólalása végén otthagyta helyét, széttépte a törvényjavaslatot és odatette Kósa Lajos elé.
    
    Előterjesztő: 400-600 ezer embert érint a javaslat
    
    Kósa Lajos (Fidesz) hazugságnak nevezte azokat az ellenzéki állításokat, hogy az általa beterjesztett törvényjavaslat megszünteti a szabad szombatot és kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat.
    Szerinte a törvényjavaslattal kettős biztosítékot kapnak a munkavállalók: előzetesen, írásban, önként kell túlmunkát vállalniuk. A 36 hónapos túlmunkakeret az üzemi tanács engedélyéhez, illetve a kollektív szerződéshez kötött – hívta fel a figyelmet.
    Teljes képtelenségnek, “vadmarhaságnak” nevezte azt az állítást is, hogy három évig ingyen dolgoznak a munkavállalók, hiszen a rendkívüli munkavégzésért mindig megkapják hónap végén a fizetésüket.
    Kósa Lajos kitért arra is, hogy 400-600 ezer embert érint a javaslat, akik egyenetlen munkaterhelés mellett dolgoznak.
    Szólt a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabályokról. E szerint a minimális szolgáltatási díj bevezetésével kötelező lesz a kölcsönzött munkavállalónak minimálbért fizetni.

    Kormány: a javaslat nem ír elő kötelezettséget

    A kormány képviseletében felszólaló Bodó Sándor a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára azt mondta, hogy a munkaerő-kölcsönzés az általános munkaviszonyokhoz képest egy atipikus foglalkoztatási forma, amire azonban egyre nagyobb igény van a munkaerőpiacon. A munkaerő-kölcsönzők esetenként visszaélhetnek a munkavállalók helyzetével, ennek a gyakorlatnak a visszaszorításához szükség van a jogi szabályozás átalakítására – hangsúlyozta.
    Egyetértett azzal, hogy a munkakörülmények közül a munkaidő az egyik legfontosabb. A munkaidő megszervezésére ezért alkot törvényt minden ország és a nemzetközi szervezetek is szabályozzák a kérdést, de ezek a jogszabályok nem a munkáltatók érdekében, hanem a munkavállalók védelmében születnek – hangsúlyozta.
    Az államtitkár kiemelte, hogy a javaslat felemeli az elrendelhető túlórák számát és a kollektív szerződéssel kialakítható munkaidőkeret hosszát. Az indítvány azonban semmilyen kötelezettséget nem ír elő – tette hozzá. Az alapvető szabályok nem változnak meg, főszabály szerint a munkaidőt heti negyven órában, hétfőtől péntekig kell beosztani – emlékeztetett. A munkáltató eddig is elrendelhetett rendkívüli munkaidőt, de az nem haladhatta meg a heti 48 órát – hangsúlyozta.
    A munkáltató csak a munkavállaló írásos beleegyezésével rendelhet el rendkívüli többletmunkát – emelte ki az államtitkár, aki szerint a változások plusz kereseti forrásokat nyitnak meg a dolgozók számára. A munkavállaló, ha már nincsen szüksége a többletkeresetre, felmondhatja a megállapodást, ezért a döntéséért azonban semmilyen hátrány nem érheti – szögezte le.
    A hosszabb munkaidőkeret szintén csak a munkavállalók és a munkaadók megállapodása alapján alakítható ki – érvelt, hozzátéve, nem igaz az az állítás, hogy a törvény korlátlan eszközt ad a munkaadók kezébe. Az sem igaz, hogy a munkaidőkeret 36 hónapra emelkedik, mert azt a kollektív szerződés alapján rögzítik majd – mondta Bodó Sándor.

    Jobbik: ahol nincs kollektív szerződés, ott mindenki ki van szolgáltatva

    Varga-Damm Andrea (Jobbik) úgy fogalmazott: a kormány kimondta, hogy kevés a munkaerő, ezért a meglévő munkavállalókat túl kell dolgoztatni. Ahol nincs üzemi tanács vagy kollektív szerződés, ott mindenki ki van szolgáltatva – szögezte le.
    Párttársa, Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy az indítvánnyal a kormánypártok a multinacionális cégek kedvére tesznek.

bcl \ bnd \ bzt \ bpt

MTI 2018. december 11., kedd 15:29

About kossuthgabor

Szeretem, ha több oldalról is informálódhatok, és utána dönthetek arról, hogy mit gondoljak a dolgokról. Persze van, amiről nekem is előre meg van a véleményem, de akkor is szeretem tudni, hogy ha nagyon objektív akarnék lenni, milyen információkra támaszkodhatok.

View all posts by kossuthgabor →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük