OGY – Krónika 5. rész (határozathozatalok)

Országház_a_Rákóczi_szoborral_2014

Országgyűlés-határozathozatalok 
OGY – Krónika 5. rész (határozathozatalok)

 

    Budapest, 2018. december 12., szerda (MTI) – A parlament szerdai határozathozatalai során elfogadta azt a javaslatot, amelynek értelmében visszavásárolhatják lakásukat az eszközkezelő-program résztvevői. Az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is gyakorolhatják választójogukat az EP-választáson – döntöttek a továbbiakban.

    Visszavásárolhatják lakásukat az eszközkezelő program résztvevői  

    Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy kedvezményesen visszavásárolhassák korábbi ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő, a bérleti díjakat rendszeresen megfizető bérlők.   
    A képviselők 133 igen szavazattal fogadták el a kormány erről szóló törvényjavaslatát. A kabinet korábban azt közölte, az intézkedés célja, hogy minden család saját otthonban élhessen.
    A Nemzeti Eszközkezelő még 2011-ben, az otthonvédelmi akcióterv alapján jött létre a devizahiteleseket segítésére. A programban az állam megvásárolta a hiteladósok ingatlanát, akik azt visszabérelhették. A programban 36 ezer otthont tudtak megvédeni, és mintegy 154 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozástól, hogy továbbra is az otthonában maradhatott.

    A hetedik alkotmánymódosítással összefüggésben módosították a házszabályt

    Az alkotmány hetedik módosításával összefüggésben módosította a parlament – 132 igen szavazattal, minősített többséggel – a házszabályt.
    A fideszes Hende Csaba és Bajkai István által benyújtott változtatás célja az előterjesztő által készített és a törvényjavaslat tárgyalása során módosított, illetve újraszerkesztett indokolás közzététele. Így az iromány-nyilvántartás részévé válik a törvényjavaslathoz fűzött indokolás mellett annak újraszerkesztett szövege is.
    A mostani módosítást felmenő rendszerben, kizárólag a 2019. január 1-jén és az azt követően benyújtott törvényjavaslatok esetében alkalmazzák.

    Bevezetik a regisztrált szabadidő-sportoló státuszt
    
    Az Országgyűlés 131 igen szavazattal elfogadta a kormány sportörvényt módosító javaslatát, amelynek értelmében jövőre bevezetik a regisztrált szabadidő-sportoló státuszt, kiegészítve ezzel a sportolói jogállások körét. A regisztrált szabadidő-sportolók később állami kedvezmények igénybe vételére válhatnak jogosulttá. A regisztrációs folyamat, valamint a kedvezmények biztosításának és a rendszer működtetésének részletszabályait külön végrehajtási rendelet határozza majd meg.
     A módosítás bővíti a hivatásos sportoló foglalkoztatási lehetőségeit, így a jövőben nem csak sportvállalkozás, hanem sportegyesület is foglalkoztathat hivatásos sportolót. Emellett a munkaszerződéssel foglalkoztatott hivatásos sportoló részt vehet a nemzeti válogatott keretben megbízási szerződés alapján.
    A törvénymódosítás pontosítja az országos sportági szakszövetségek jogállásfeltételeinek és bírósági bejegyzésének szabályait, továbbá módosítja a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő feladatokat és hatásköröket. Jövőben így az amatőr sportszervezetek által készített elszámolások ellenőrzési feladatai – ide nem értve a 300 millió forintot elérő programokat –  teljes körűen az országos sportági szakszövetségek hatáskörébe kerülnek, és a sportpolitikáért felelős miniszter jóváhagyási feladata a hivatásos sportszervezetek elszámolásaira szorítkozna.
    A sportrendezvények biztonságára vonatkozó szabályok is változnak: a jövőben fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetén a beléptető rendszer alkalmazásának kötelezettségét az Országos Rendőr-főkapitányság határozza meg, kamerás megfigyelésre pedig a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó sportrendezvények esetén is lesz lehetőség.
    A változtatások megteremtik annak a lehetőségét is, hogy az idegenbeli találkozókon a vendégcsapat szurkolójaként elkövetett nem megfelelő nézői magatartás tanúsítása esetén a vendég sportszervezet is felléphessen szurkolójával szemben, akár kizárást alkalmazva.

    Az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is gyakorolhatják választójogukat az EP-választáson

    Megteremtette az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára az aktív választójog gyakorlásának lehetőségét az európai parlamenti választásokon a parlament. Az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosítását 130 igen szavazattal fogadták el a képviselők a kormány kezdeményezésére. 
    A változtatás biztosítja a szavazás jogát a harmadik országban élő magyar állampolgárok, valamint – az általános választójog elvének megfelelően – a Magyarországon élő, de lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára. 
    Az EU hivatalos lapjában júliusban hirdették ki az EP-választójogi okmányt módosító határozatot, arra ösztönözve a tagállamokat, hogy az EU-s lakhellyel nem rendelkező állampolgáraiknak is megteremtsék a lehetőséget az EP-szavazásra. 
    A jelöltként indulás joga továbbra is csak a Magyarországon élő magyar és uniós állampolgárokat illeti meg.

bkgy \ bGD \ bog \ bhz \ bcl \ bhi

MTI 2018. december 12., szerda 12:38

About kossuthgabor

Szeretem, ha több oldalról is informálódhatok, és utána dönthetek arról, hogy mit gondoljak a dolgokról. Persze van, amiről nekem is előre meg van a véleményem, de akkor is szeretem tudni, hogy ha nagyon objektív akarnék lenni, milyen információkra támaszkodhatok.

View all posts by kossuthgabor →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük