OGY – Krónika 7. rész (határozathozatalok)

Országház_a_Rákóczi_szoborral_2014

Országgyűlés-határozathozatalok 
OGY – Krónika 7. rész (határozathozatalok)

    Budapest, 2018. december 12., szerda (MTI) – Törvényt hozott az Országgyűlés a kormányzati igazgatásról és a 2021-es népszámlálásról.

    A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépése 2020-ra módosul

    A parlament 130 igen szavazattal elfogadta a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő jogszabályok módosítását.
    Az előterjesztés határidőket igazít egymáshoz, így a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépése 2020. január 1-jére módosul.
    Ezzel együtt a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályait rendező jogszabály hatályát 2020. január 1-jéig meghosszabbítják.
    Így megfelelő idő biztosítható a szankciórendszerre való felkészülésre – mondta korábbi parlamenti expozéjában Tuzson Bence, a Miniszterelnökség államtitkára.
    A törvénymódosításnak az is része, hogy ha a büntetőeljárás során nem születik olyan jogerős döntés, amely a közigazgatási szankció alkalmazását kizárná, akkor a hatóságnak a büntetőeljárás lezárása után egy év áll majd rendelkezésére a hatósági eljárás lefolytatására, valamint a közigazgatási szankció alkalmazására.
    Egy úgynevezett túlterjeszkedő módosító indítvány elfogadásával a Ház hozzájárult ahhoz is, hogy a társasházi törvény kimondja: a közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet 2020. május 1-jéig – nyilvántartásba vételtől függetlenül – elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát hitelt érdemlő módon igazolja.

    Törvény a kormányzati igazgatásról

    A korszerű és hatékony kormányzati igazgatás kialakítása, a kormányzati tisztségviselők jogviszonyának szabályozása, szolgálatuk anyagi elismerése, továbbá a közszolgálat és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése a célja az Országgyűlés által elfogadott, márciustól alkalmazandó kormányzati igazgatásról szóló törvénynek.
    A Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett jogszabályt – amely egyes részeinek elfogadásához kétharmados többség kellett – 129 igen, 1 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament.
    A törvény rögzíti a kormányzati igazgatási szervek és a kormányzati igazgatásban alkalmazható tisztségviselők típusait, a kormány működését, a miniszterelnök feladatait, irányítási jogköreit, a kormányülésekre, kormánykabinetekre, kormánybizottságra, testületekre vonatkozó szabályokat. A törvény megteremti a kormányzati létszámgazdálkodás jogi kereteit.
    Külön fejezet szól a gyermeket nevelő és családot alapító kormánytisztviselőkről, az őket illető jogosultságokról, kedvezményekről, támogatásokról.

    Az NVB tagjává választották Szalay Tamás Károlyt

    Az Országgyűlés a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjává választotta 131 igen szavazattal, 1 nem ellenében – Áder János köztársasági elnök javaslatára – Szalay Tamás Károlyt.
    Póttaggá választották – az alábbi sorrendben – Téglási Andrást, Firicz Lászlót és Bordás Máriát.
    A szavazáson az államfő is jelen volt.

    Népszámlálás lesz 2021-ben

    A soron következő, 2021-es népszámlálásról törvényt fogadott el az Országgyűlés szerdán 124 igen szavazattal.
    A törvény meghatározza az adatszolgáltatók körét, intézkedik az adatfelvétel módjáról, kezdetéről és befejezésének határidejéről: az adatfelvételt 2021. május 1. és 2021. június 20. között kell elvégezni, az összeírásból kimaradt emberek és lakásuk pótösszeírását 2021. június 28-ig kell befejezni; az adatelőkészítési és -feldolgozási folyamat 2022. június 28-ig tart.
    A 2021. évi népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek meghatározott adatköreinek az összeírására terjed ki.     
    Magyarországon 1870 óta rendszeresen, általában tízéves időközökben tartanak teljes körű népszámlálást. A soron következő, 2021. évi a tizenhatodik lesz a hivatalos magyar népszámlálások sorában. A tízévenként végrehajtott népszámlálás eredményei alapul szolgálnak a társadalmi, gazdasági és politikai döntések előkészítéséhez, információs bázisai a gazdaságpolitikával, a területfejlesztéssel, a népesedéssel és a családdal, a nemzetiségekkel, a szociális helyzettel, a foglalkoztatottsággal, a lakáskörülményekkel kapcsolatos szakpolitikáknak – olvasható az előterjesztésben.

    Új törvényt hoztak Magyarország és kiemelt térségei területrendezési tervéről 
    A parlament új törvényt fogadott el Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről 127 igen szavazattal, 2 nem ellenében a kormány javaslatára. 
    A kabinet szándékai szerint az új jogszabállyal jelentősen erősödik az ország versenyképessége, mivel az keretet szab minden Magyarországon megvalósuló beruházásnak, meghatározva hol, mit, és milyen feltételekkel lehet megvalósítani. A kormány a szabályozás egyik legnagyobb újításának azt tartja, hogy az digitálisan szabadon hozzáférhetően, az ingatlan-nyilvántartási térképpel kompatibilis módon ábrázolja a legfőbb védelmi értékeket és a fejlesztési szándékokat.

bkgy \ bcl \ bog \ bhz \ bhi

MTI 2018. december 12., szerda 13:22

About kossuthgabor

Szeretem, ha több oldalról is informálódhatok, és utána dönthetek arról, hogy mit gondoljak a dolgokról. Persze van, amiről nekem is előre meg van a véleményem, de akkor is szeretem tudni, hogy ha nagyon objektív akarnék lenni, milyen információkra támaszkodhatok.

View all posts by kossuthgabor →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük